Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban
A XXI. század modern információs társadalmában kulcsfontosságúvá vált a tudástranszfer széles hatókörű, összetett fogalomköre, ahova a megszerzett ismeret és tudás átadásának/átsajátításának lehetőségei, a hagyomány-, a tudás-, az eredmény- és az értékközvetítés, valamint az információ továbbításának eljárásai, a kutatási eredmények prezentációja, kódok, minták és magatartások áthagyományozásának tervezése egyaránt tartozik. Ezekkel a folyamatokkal összhangban figyelhetünk meg az egyes tudományterületeken belüli, a hagyományos elrendeződésekkel (az elméleti/kísérleti, illetve történeti orientációk kiemelt szerepével) ellentétes vagy párhuzamos mozgásokat, amelyek az egyes tudományágak alkalmazott területeit helyezik előtérbe – a tudomány-módszertani kérdésektől az eredményprezentáció hatékonyságának retorikai alakzataiig. Nem véletlen, hogy ebben a világban az egyik legfontosabb és legszerteágazóbb diszciplína épp a neveléstudomány és területei lettek, miközben a fenntartható fejlődés alapfeltétele az oktatási innováció és a tudástranszfer hatékonysága, illetve a tudós- és felnőttképzés magas színvonalú kiterjesztése.
A Létünk kifejezett törekvése, hogy a térségi határokat átívelő tudományos diskurzusokat folytasson kutatói vonzatkörében. Lapjain feltételeket teremt a világ különböző részein működő kutatói műhelyek, intézmények, doktori iskolák tudományos diskurzusához, tapasztalatcseréjéhez, együttműködéséhez. Az új törekvésekkel és kihívásokkal összhangban – saját több évtizedes hagyományának megfelelően – kilép a nyomtatott megjelenés határai közül, és a jövőben is kiterjeszti megjelenési lehetőségeit – kerekasztal-beszélgetések, tudományos tanácskozások, kutatói műhelyek és doktoriskolák találkozója, internetkonferencia lebonyolítása, más elektronikus megjelenésformák alkalmazása révén – a hagyományos beszéd- és megjelenési formákon túlra.
A Létünkben a humán és a reáltudományok magyar anyanyelvű kutatói és tudósai egyaránt anyanyelvükön publikálhatják kutatási eredményeiket. A folyóirat a hazai tudományos és kulturális eredmények iránt érdeklődő közönséget szólítja meg, ugyanakkor a külföldi kutatói műhelyek kutatóinak együttműködése és jelenléte folytán a térségi tudományos eredmények egy tágabb kontextusba helyezetten is láthatóvá válhatnak.
A folyóirat által 2012. október 27-én megrendezett Társadalomtudományi, kultúratudományi és kulturális antropológiai kutatások a 21. század elején című nemzetközi hatókörű tudományos tanácskozása révén egyrészt saját hagyományára reflektált, másrészt új sorozatát nyitotta meg a kutatói vonzatkörében létrejövő konferencia-diskurzusoknak. 2013-as évi tudományos tanácskozásának témája: Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban. A tanácskozás ezúttal is nemzetközi programbizottsággal rendelkezik; az európai és a regionális tudományos mozgásokra egyaránt figyel. Ugyanakkor mentori-doktoranduszi konferencia is, amelynek keretében doktoriskolák vezetői, mentorai és tanárai tartanak előadást európai és hazai felsőoktatási kérdésekről, a doktoriskolák és kutatói műhelyek munkájáról. Fiatal kutatók és tanárok, doktorjelöltek és doktoranduszok mutatják be aktuális kutatásaikat, illetve doktori értekezésük valamely kérdését, eredményét, vetületét, fejezetét, részletét etc.
A megrendezésre kerülő tanácskozáson felkért előadók vesznek részt. A Létünk ugyanakkor feltételeket teremt egy tágabb hatókörű diskurzus kialakulásához is, ezért saját honlapján virtuális szekciót nyit, amelynek keretében a témában érdekelt tudósok, kutatók, tanárok, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is hozzászólhatnak a konferencia főtémájához, kifejthetik véleményüket az aktuális európai és hazai felsőoktatási szerveződésekről, bemutathatják saját kutatásaikat és értekezéseiket.
Bence Erika
PROGRAM
Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban
(Mentori-doktoranduszi konferencia)
Létünk társadalomtudományi folyóirat – Forum Könyvkiadó Intézet
Újvidék, 2013. október 26., Forum-ház, IV. emeleti ülésterem
9.00–9.10 A Forum Könyvkiadó igazgatójának és a konferencia elnökének köszöntője (Virág Gábor és dr. Bence Erika)
9.10–9.40 Ifj. dr. Korhecz Tamás: Tudósképzés és kutatás a szabadkai állami egyetemen – vízió (plenáris előadás)
- szekció
Moderátor: dr. Németh Ferenc
9.45–10.00 Dr. Csányi Erzsébet: A vajdasági magyar tudományos utánpótlás arénája
10.00–10.15 Dr. Lengyel László: A hallgatói munka és teljesítmény mérése és ösztönzése az MNT felsőoktatási ösztöndíjprogramjában
10.15–10.30 Dr. Mészáros Szécsényi Katalin: Új idők – új dalok: doktorok és tudósok
10.30–10.45 Novák Anikó: A tudományos életpálya vonzásában
Vita.
- szekció
Moderátor: dr. Rajsli Ilona
11.00–11.15 Dr. Bertók Rózsa–Soós Kinga: Az Ethosz Tudományos Egyesület tevékenysége és a jelenlegi hatástörténeti kutatások
11.15–11.30 Dr. Hajdúné László Zita: A versenyszorongás vizsgálata sportolók körében
11.30–11.45 Dr. Horváth H. Attila: Lehet-e eszménykép Puskás a felsőoktatásban?
11.45–12.00 Dr. Ispánovics Csapó Julianna: A kutatásmódszertan metodikája
Vita.
III. szekció
Moderátor: dr. Pásztor Kicsi Mária
12.30–12.45 Dr. Ivanović Josip–dr. Horváth Futó Hargita–mgr. Törteli Telek Márta: Kreatív-produktív gyakorlatok
12.45–13.00 Dr. Hózsa Éva–mgr. Utasi Anikó: Janikovszky Éva–Réber László: A gyermekkönyv és illusztrációja
13.00–13.15 Dr. Pósa Mihály: Az epesavionok és nem ionos felületaktív molekulák vegyes micellái
13.15–13.30 Roginer Oszkár: A jugoszláviai magyar irodalom és a geokulturális identitás viszonya az ötvenes években (1951–1961)
Vita.
A konferencia értékelése.
Poszterszekció
Szilágyi Mária: Magyarcsernye – egy bánáti falu történetének írott és képes forrásai
A konferencia tolmácsa: dr. Halupka Rešetar Szabina
